Persze hogy tudni akarom a jövőt!
Mindig, azonnal és félreérthetetlenül.
Mi sem egyszerűbb, keressünk fel egy jóst. Itt Nepálban persze az alábbi jelmezben érkezik az igazság.
Naná hogy Láma, és persze hogy a Swayambhu sztúpa lépcsőjénél. Ráadásul a Lonely Planet által ajánlott. Saját rajongói oldallal a FB-n és névjegykártyával. A barátságos mosoly csak ráadás.
Mikor másoktól kérdeztem hogy mennyi az annyi, azt mondták hogy "amennyit akarsz", de hallgatva a "nagyátlagra", nem sajnáltuk az 1500 Ft-nak megfelelő valutát.
Mivel az áhitat nem jellemző ránk, hamar feloldódtunk, és vártuk a csodát....
............................... (nem jött)
A következtetésem:
Mivel az elmúlt időszakban az összes vonatkoztatási pontunk elhalványodott, hajlamos voltam azt hinni, hogy itt a világvége. De minimum elhalunk. Persze ez ad okot némi pánikra, de a világ ezzel mit sem törődik, hanem megyeget tovább. Vagyis történik. Aztán az lesz, hogy valami lesz, és ennyi.
Ez, az utóbbi két mondat leírása egyszerű, de a megélése nem.
Hogy ne "fájjon"', persze tudni akarom. Hogy mikor, mi és hogyan lesz.
Ezért aztán irány a jós, meg a jósnő, meg az ilyen láma, meg az olyan. Sőt, mivel sikerült egy Mo-t (tibeti jóslási rendszer) is beszereznem, már én lettem a vadász és az áldozat is egyben.
"Akkor ezt most így és így, aztán meg úgy meg még úgyabb."
Szerencsére hamar elfáradtunk magunktól is, és hagytuk a jövőt jövőre.
Pema Láma (a képen) akkor tette be nálam az ajtót, amikor elkezdte győzködni Ancsát, hogy jobban jár egy nem magyar partnerrel, már csak anyagilag is.
És velem akkor meg kérem szépen mi lesz?!
Mindig, azonnal és félreérthetetlenül.
Mi sem egyszerűbb, keressünk fel egy jóst. Itt Nepálban persze az alábbi jelmezben érkezik az igazság.
Naná hogy Láma, és persze hogy a Swayambhu sztúpa lépcsőjénél. Ráadásul a Lonely Planet által ajánlott. Saját rajongói oldallal a FB-n és névjegykártyával. A barátságos mosoly csak ráadás.
Mikor másoktól kérdeztem hogy mennyi az annyi, azt mondták hogy "amennyit akarsz", de hallgatva a "nagyátlagra", nem sajnáltuk az 1500 Ft-nak megfelelő valutát.
Mivel az áhitat nem jellemző ránk, hamar feloldódtunk, és vártuk a csodát....
............................... (nem jött)
A következtetésem:
Mivel az elmúlt időszakban az összes vonatkoztatási pontunk elhalványodott, hajlamos voltam azt hinni, hogy itt a világvége. De minimum elhalunk. Persze ez ad okot némi pánikra, de a világ ezzel mit sem törődik, hanem megyeget tovább. Vagyis történik. Aztán az lesz, hogy valami lesz, és ennyi.
Ez, az utóbbi két mondat leírása egyszerű, de a megélése nem.
Hogy ne "fájjon"', persze tudni akarom. Hogy mikor, mi és hogyan lesz.
Ezért aztán irány a jós, meg a jósnő, meg az ilyen láma, meg az olyan. Sőt, mivel sikerült egy Mo-t (tibeti jóslási rendszer) is beszereznem, már én lettem a vadász és az áldozat is egyben.
"Akkor ezt most így és így, aztán meg úgy meg még úgyabb."
Szerencsére hamar elfáradtunk magunktól is, és hagytuk a jövőt jövőre.
Pema Láma (a képen) akkor tette be nálam az ajtót, amikor elkezdte győzködni Ancsát, hogy jobban jár egy nem magyar partnerrel, már csak anyagilag is.
És velem akkor meg kérem szépen mi lesz?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése